„Teljes mértékben elégedett vagyok a szezon eddigi részével” – őszi szezonértékelő Kis Gáborral, a Metalcom Szentes vezetőedzőjével

Azt gondolom, nem lehet hiányérzete a szentesi szurkolóknak a Metalcom Szentes férfi csapatának őszi teljesítményét követően. Szatmári Kristófék már a szeptemberi Magyar Kupa küzdelmei során megmutatták, hogy az idei évtől egy másik Szentessel kell számolnia az ellenfeleknek, majd a bajnokság során is újra és újra bizonyították ezt, kitartásukkal és fegyelmükkel csodálatos őszi szezont produkáltak. A sikerek mögött azonban hatalmas munka áll, melyről a csapat vezetőedzőjével, Kis Gáborral beszélgettünk.

 

Mielőtt mélyebben belemennénk a szezon értékelésébe, kérlek, beszéljünk egy kicsit a rajtot megelőző időszakról, tavaly szezon közben vetted át a felnőtt együttes irányítását. Milyen célokkal vágtál neki akkor ennek a feladatnak?

 

Amikor megkezdtem a munkát a Szentesi Vízilabda Klubnál az volt az elsődleges célunk a szakmai stábbal, hogy egy jórészt szentesiekre építkező, szerethető fiatal csapatot építsünk a következő szezonra. Nyilván azt, hogy kizárólag hazai játékosok alkossák a keretet, száz százalékig nem tudjuk kivitelezni, hiszen az utánpótlás-nevelés nem tart olyan szinten. Reméljük, idővel egyszer újra lesz ilyen együttesünk, most azonban csupán törekedni tudunk arra, hogy egy fenntartható, versenyképes és szerethető együttest építsünk.

Tavaly a szezon közben vettem át a felnőtt csapat irányítását Komlósi Petitől. Nagyon nehéz feladat volt számomra, mert a szentesi közeg eleinte éreztette ennek a következményeit. Ez egy plusz nyomást jelentett számomra a közönség részéről is, amit akkor próbáltam kizárni. Úgy éreztem, hogy tartanom kell magam, kizárólag a céljaimra koncentrálnom, és akkor azt gondoltam, nem a közönségért kell „megszakadnom”. Nagyon örülök, hogy ez ma mára egy teljesen ellenkező fordulatot vett. A csapat izgalmas, szórakoztató mérkőzéseket játszik, a közönség pedig támogatja őket és egyre jobban megtelik az uszoda lelátója, ami nagyon sokat jelent a srácoknak és ezúton is köszönünk.

 

A tavalyi szezont követően megkezdődött egy nagyon kemény munka, térjünk rá a keretet ért változásokra. 

 

Már a tavalyi szezon közben is úgy láttam, hogy ezt az együttest gazdaságilag nem lehet hosszútávon fenntartani. Ötleteltünk a vezetőséggel és felépítettük azt a szemléletet, amiről már beszéltem. Úgy érzem, hogy ennek a csapatnak olyan vízilabdázókra van szüksége, akik szerethetők, elkötelezettek a klub és a sport iránt, sportemberi mentalitással rendelkeznek, példaképként szolgálhatnak az utánpótlásnak. Ilyen játékosokból szerettük volna felépíteni ezt a Metalcom Szentest. Persze a gazdasági szempontokra is figyelmet fordítottunk, 20 százalékot faragtunk le a felnőtt keret büdzséjéből a tavalyi évhez képest. Igyekeztünk megtartani azokat a vízilabdázókat, akik megfelelnek a jövőképünknek és elvárásainknak, és olyan játékosokat igazolni, akik valamilyen aspektusból szentesi kötődésűek.

Tóth Gyuszi, aki – mondhatjuk, hogy hazaigazolt – kifejezetten jó opció volt számunkra, hiszen mindenben megfelelt az elvárásainknak és abszolút erősítést jelentett az érkezése. Horváth Ákos egy nagyon céltudatos, tudatos játékos, évről évre egyre jobban építi magát. Takács Janit pedig nem kell bemutatni a szentesi közönségnek, hiszen visszatérő játékosa a csapatnak. Ő az a center, akiben én még többet látok, mint ami, és ezt ki is fogjuk hozni belőle Balázzsal (Somogyi Balázs, a csapat másodedzője). Jani harmincas évei elején jár, én 37 éves koromig voltam center, tudom azt, hogy mivel lettem több az utolsó 5-6-7 évemben, és ugyanezeket a fejlődéseket veszem észre a Janin is.

Házon belülről Papp Pongrác és Molnár Barnabás lett a keretünk tagja, ők tavaly még a szentesi utánpótlás tehetséges játékosai voltak, és ki tudtak tűnni akkori együtteseikből, viszont egyelőre azt látom, hogy küzdenek azzal, hogy elérjék az OB I-es szintet.

 

Ez az első teljesértékű szezon, amit megkezdtél a Metalcom vezetőedzőjeként. Milyen koncepció mentén készültetek a nyáron.

 

Az alapozás egyik legfontosabb célja a fizikum felépítése. A magyar vízilabda sikere többféle szempontból megfogalmazható, de én úgy látom, ma a magyar OB I-ben az a sikeresebb csapat, aki fizikálisan jobban bírja, jobb tempóval rendelkezik és még ezek hatása alatt tiszta fejjel is tud gondolkozni. Csak ezt követi a sorban az, hogy mennyire technikás egy játékos. Az első fontos alappillér a sebesség. A nyári időszak megfelelő ezek fejlesztésére. Hat-nyolc kilométeres úszást kellett bírni a srácoknak és ehhez muszáj motiváltnak is lenniük.

 

 

A tétmeccsek sorozata a Magyar Kupa szerepléssel indultak meg, a sorsolás után az UVSE, a Szolnok és az OSC várt a selejtezőkörben a csapatra. Számítottál arra, hogy ebből a négyesből elsőként jut tovább a csapat?

 

Sosem számítok. És most már elmondhatom, hogy én a játékosoknak is mindig azt tanácsolom, hogy ne beszéljenek arról, hányadikok akarnak lenni. Tudom, hogy ha egy csapat kitűz maga elé egy célt, helyezés vagy pontszám tekintetében és egy adott pontján a bajnokságnak megközelíti azt, akkor megelégszik ezzel, és ez hatással van a teljesítményére.

Azt megfogalmaztuk, hogy a tavalyi 11. helynél szeretnénk előrébb lépni. Látok valamit ebben a csapatban. Úgy mentem be a szezon mérkőzései előtt az öltözőbe, hogy azt mondtam: Nem kérem, hogy nyerjetek. Azt kérem, hogy feleljetek meg azoknak, amit várok tőletek és hajtsátok végre, amit mondok. Én lettem az elvárás és nem a tabella, és úgy látom, ez egy jól működő dolog lett, mert elkezdtek saját magukra összpontosítani a játékosok.

A Magyar Kupán szintén ez volt a helyzet. A saját magunk felé támasztott elvárás az volt, hogy verjük meg az Újpestet. Volt egy kialakulóban lévő taktikánk, amit elkezdtünk alkalmazni a selejtező mérkőzésein. Fegyelmezetten, a saját játékunkra koncentrálva vízilabdáztunk, és ebből adódóan kialakítottunk az ellenfeleinkben egy meglepő állapotot. Korábban, a mérkőzés ezen pontján már 4-5 góllal vezettek ellenünk, most pedig továbbra is nyílt minden. Mi történt? Elkezdtek kapkodni, mi pedig továbbra is nyugodtak maradtunk. Meglepetést okoztunk ezeken a mérkőzéseken a közönségünknek és a bajnokság együtteseinek is, úgy gondolom, és ezek a találkozók megalapozták a bajnokságban nyújtott későbbi teljesítményünket.

 

Talán nem túlzok, ha azt mondom, innen lineárisan fejlődött a csapat teljesítménye.

 

Fogalmazhatunk így. A Magyar Kupa teljesítményét követően nagyon sok gratulációt kapott a csapat és sokan felkapták a fejüket a teljesítményünket látván. Ezzel egyidejűleg meg is fogalmazódott egy általános kérdés: Tényleg ilyen jó a Szentes? Vagy csak a többiek vették félvállról a Magyar Kupát? Mindenki a szezon elején volt? Nem akartam, hogy azt gondolják az emberek, hogy ez egy puszta véletlen volt. Azt akartam, hogy azt mondják az emberek, hogy ezek a srácok elkezdtek jól vízilabdázni, csapatként működni. Elmondtam a csapatnak, hogy nem csak a bajnoki érem jelenthet mindent, hanem a bajnokság ezen szegmensében is ki lehet vívni az elismerést alázattal és szép játékkal, és ez egy nagyon jó dolog. A Magyar Kupát követően ennek a csapatnak vinnie kellett tovább a tartást, hogy ne gondolják azt az emberek, hogy ez mind véletlen volt. És aztán elindult egy tudatos építkezés, ami azt jelentette, hogy a Debrecen-UVSE-Eger-Miskolc-Kaposvár időszakra kellett top-formába lendülnie a csapatnak.

 

A Metalcom jelenleg 15 ponttal kilencedik a tabellán. Van bármi hiányérzeted a mögöttünk álló időszakot tekintve?

 

Azt gondolom, a Pécs elleni meccset meg kellett volna nyernünk. De azért szeretem nagyon ezt a csapatot, mert sosem adtak egy szint alá srácok. A Pécs ellen nem azért nem nyertünk, mert kitűztük magunk elé a 3 pont megszerzését, és összeroppantunk a teher alatt. Nagyon jól védekeztünk, kevés gólt kaptunk, de a Pécs nagyon jó volt a támadásokban és döntetlen lett a vége, 1 pontot szereztünk. Azt gondolom, nem dőlt össze a világ.

Teljes mértékben elégedett vagyok a szezon eddigi részével. Elfogadom a Pécs elleni 1 pontot, mert tudunk tanulni belőle. A Szeged elleni mérkőzést is elfogadom, mert bár nagyon szerettünk volna nyerni, én azt érzem, hogy a Szeged most ennyivel jobb volt, viszont le vontuk a konzekvenciákat ezekből a mérkőzésekből, és tudjuk, hogy miben kell fejlődnünk a második körre. Azt szeretem ezekben a srácokban, hogy egyszer sem csúszott ki a lábuk alól a talaj. Sokszor a száz százalék felett teljesítettek, amihez iszonyatos koncentráció és tartás szükséges, minden dicséretemre és elismerésemre rászolgáltak.

 

Január 22-én a 14. fordulóval folytatódik majd a bajnoki pontvadászat, hogy alakul az addig tartó időszak, mi várható a közeljövőben?

 

Január 6-án kezdjük el újra a közös munkát, addig egyéni edzésterveket adtunk mindenkinek és a két ünnep közötti időszakban is napi 4000 méter úszás és szárazföldi gyakorlatok várnak majd a srácokra. Bízom bennük, tudom, hogy becsületesen meg fogják ezt csinálni, mert tudom, hogy ők is büszkék arra, amit felépítettek az ősszel. Fáradtak voltak, láttam rajtuk, szóval kell számukra is pár nap pihenő, mert sok van még hátra a szezonból.

 

 

Sebők Tamás