Utánpótlás üzenetek

Résztvevő csapatok: Debrecen, Nagyvárad (Rom), Szentes, Szolnok, Zemun (SRB).

Örömmel vettük a tornára való meghívást, mert ezzel a korosztállyal kevés mérkőzést tudunk játszani (havonta kettőt!!), edzeni pedig csak egy 12x21 m-es kijelölt sávban van lehetőségünk.
Több örömteli pillanata is volt a tornának. A legfontosabbak: Szabó Bebe sok hetes kihagyás után velünk tartott, és ha csak percekre is, de beszállt játszani. Lehetőségünk volt 30x20-as pályán mérkőzést játszani, (még ha nem is „láttuk” többször a pálya másik végét, olyan „messzi” volt). A mutatott játék bizakodásra ad okot.

Magáról a tornáról:

Három közel egyforma csapat: Szentes, Debrecen, a belgrádi Zemun, valamint az évek óta stabil utánpótlással rendelkező Nagyvárad és a fejlődés útjára lépő Szolnok alkotta a mezőnyt.
Vass Sanyi edzőtársammal felváltva meccseltünk. Ő a két magyar, én a két külföldi csapat ellen vezényeltük a gyerekeket.
A Nagyvárad ellen voltak nehéz pillanataink, amit elsősorban magunknak köszönhettünk, de végül meggyőző különbséggel hoztuk a mérkőzést úgy, hogy minden játékos szerepeltetve volt.
Szentes – Nagyvárad 15:10. A legtöbb gólt Tóth Gyuszi és Kunszeri dobták, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy-két gólpassz bennük maradt, a többiek bánatára.

A második mérkőzésünket a Szolnok ellen játszottuk, nekünk szokatlan késői időpontban, 19,00 órakor.
Nagyon jól kezdtünk, szép akciógólokkal 3:0-ra megléptünk, s ekkor több könnyelmű megoldás Tóth, Kunszeri részéről, rossz passz Pusztaitól, s máris 3:2. Azután még egy blokkon szerencsétlenül megpattant labda, 1 mp-cel a negyed vége előtt, s egy legalább 5:1-es agyonnyert negyed helyett 3:3-ra fordultunk.
A második negyedben sikerült két góllal előnyt szereznünk, amit végig tartani tudtunk. Sajnos Tóthon, Kunszerin és a sérült Pusztain kívül nem rendelkezünk lövő erővel, és ha rájuk ellenfeleink nagyon odafigyelnek, akkor nehézzé válhat még egy ilyen mérkőzés is számunkra. Balatoni, Berki, Mészáros is ígéretes pozícióból a gyenge lövő erő miatt több ízben sem tudtak a kapuba találni. A Szolnokot a lelátóról figyeltem, egy ígéretes játékossal rendelkeznek: Turcsányival, aki a medence parton is kitűnik a játékostársai közül, nemcsak termetével, hanem talpraesettségével is. Ő köszön, ő jó étvágyat kíván a vacsoránál az ellenfél edzőinek, már most látszik, hogy lesz belőle játékos.

Vasárnap reggel játszottuk a torna legjobb mérkőzését, azzal a szerb (belgrádi) csapattal, aki döntetlen 11:11-es eredményt ért el a hazai pálya előnyét élvező Debrecennel. Ezen a mérkőzésen az ellenállhatatlanul játszó Tóth Gyuszi vezérletével 16:12-re vertük ellenfelünket, ahol a jegyzőkönyvvezető egy gólunkat lenyelt, mert rosszul adta össze Tóth 16 gólját és csak 15-öt számolt neki, de ez is belefért.
Amikor én irányítottam egy csapatot, így még nem láttam lőni senkit sem egy mérkőzésen. Varga Patrik szép védésekkel vétette magát észre. A kapott két emberelőnyünket belőttük és a három 5 m-esünket is értékesítettük, amit Pusztai Zoli centerjátékával harcoltunk ki.

Így pontveszteség nélkül mentünk az utolsó mérkőzésünkre, ahol felháborítóan elfogult játékvezetéssel találkoztunk. Legjobb játékosunkat, Tóthot már az első negyedben kipontozták, úgyhogy nem csinált szabálytalanságokat. Szegény debreceniek még nem tudják, hogy saját magukat csapták be, és félrevezették játékosaikat, és azok szüleit. Arról már ne is beszéljünk, hogy milyen cselekedet volt ez a mi 13-14 éves gyerekeinkkel szemben a játékvezetők részéről. A mérkőzés nem indult jól, bár a 2:1-es hazai vezetés egy negyed után még semmit nem jelentett. A kiállítás megzavart bennünket, senki nem találta a helyét, és a hazaiak 7:2-re elhúztak. Vass Sanyinak sikerült rendezni a sorainkat, és Kunszeri is beindult. Felzárkóztunk 7:6-ra, amiből még bármi lehetett volna. Ezután egy kontrával és két kiállítással újra belenyúltak a mérkőzésbe, s elment a hajó. A hátra lévő időt a cserejátékosok játszották le, nem nagy ellenállást mutatva.
Bátran kijelentem, hogy ennél a Debrecennél egyenlő feltételek mellett legalább 2-3 góllal jobbak vagyunk, s ezt a későbbiekben be is fogjuk bizonyítani. 30 (!) góllal Tóth Gyula lett a gólkirály, és minden díjat mégsem adhattak neki, így a debreceniek kedvenc játékosa Fekete Gergő lett a torna legjobb játékosa.
Az oda-vissza utazás során minden rendben volt a buszon, a szálláson is rendben volt minden. A szombat esti vacsora elfogadható volt, a vasárnapi reggeli bőséges és finom volt. A hazafelé útra kapott kajacsomagról ezt már nem lehet elmondani.

Összességében a torna jól szolgálta a fejlődésünket, és szereplésünk önbizalommal tölthet el bennünket a későbbiekben.


A torna végeredménye:


1. Debrecen 4 3 1 - 7
2. Szentes 4 3 - 1 6
3. ZEMUN 4 2 1 1 5
4. Szolnok 4 - 1 3 1
5. Nagyvárad 4 - 1 3 1





Pengő László Vass Sándor
edző edző

Hétvégén Hódmezővásárhelyen folytatódott a 2001-esek vidékbajnoksága. Több meghatározó játékos betegség miatt hiányzott - talán ez lehetett az oka, hogy a Nyíregyháza és az Eger ellen pocsékul és gyáván játszottunk, csúnyán ki is kaptunk mindkettőtől. Megalázó volt. A Hódmezővásárhely veretlenségét mi sem tudtuk megszakítani, az első negyedben fegyelmezetlenek voltunk, el is húztak 7-0-ra, utána összekaptuk magunkat, de így is nagy zakót kaptunk a házigazdáktól, akárcsak a többi csapat. Ilyen ramatyul még nem szerepeltünk, ezért azt kértem a Debrecen elleni meccs előtt a fiúktól,kapják össze magukat, ne hozzunk szégyent a klubra. Az első negyedben ott folytattuk, ahol a többi ellenfél ellen abbahagytuk: taktikai fegyelemnek, egymás kisegítésének nyoma sem volt, támadásban alibiztünk, szinte kapura sem néztünk. Aztán Kovács Bence megtáltosodott, 0-3-ról 4-3-ra fordítottunk, Czanik Sanyinak szinte nem lehetett gólt lőni, és a többiek is ráéreztek, milyen az, ha együtt küzdünk a sikerért. A vége 6-5-ös győzelem lett, ami csak az alázatos csapatjátéknak volt köszönhető. Legközelebb február 21-én megyünk Szolnokra,ahol péntektől vasárnapig 6 mérkőzés vár ránk.

Szokatlanul korán, január 4-én rendezték Hódmezővásárhelyen a bajnokság 2. fordulóját. Erre a fordulóra az Eger, a Szeged és a Szentes is változtatott a keretén és ’99-es születésű játékosokat is bevetettek a küzdelmekbe. Ezt a Nagyvárad már korábban is megtette.

Mi 16 játékost, három ’99-es, kilenc 2000-es és négy 2001-es játékost szerepeltettünk.
Az első mérkőzésen a Hódmezővásárhely ellen Pengő László volt az edző, Vass Sándor a csapatvezető. Magabiztos játékkal, végéig vezetve és sokat cserélve, mindenkinek játék lehetőséget adva játszottunk. Pozitív volt, hogy a hat emberelőnyünkből ötöt góllal fejeztük be. A ’99-esek: Berezvai, Csurgó, Lakatos ezen a mérkőzésen megfelelő teljesítményt nyújtottak.
A 2000-esek közül Tóth Gy. és Kunszeri gólerősen játszottak (igaz utóbbi egy kis ösztönző edzői utasításra tette mindezt), Varga Patrik jól védett. A 2001-esek közül Kenyeres jól föltalálta magát, Gut Zs. végig fegyelmezetten játszott, Darabos center poszton jól, más posztokon idegenül mozgott, Czanik Sanyi pedig bemutatott egy-két szép védést. Összességében a lőtt gólokkal elégedettek lehetünk, a kapott gólok között több elkerülhető is akadt.

Szentes – Hódmezővásárhely 18:11 (3:0, 2:3, 5:4, 8:4)
Varga-Mészáros, Tóth (6), Berezvai (2), Kunszeri (5), Pusztai (1), Balatoni. Cserék: Kollár, Berki, Lakatos (1), Csurgó, Darabos (1), Gut, Kenyeres (2), Czanik. Edző: Pengő László.

A második mérkőzésünket az Eger ellen játszottuk, ahol Vass Sándor volt az edző, és Pengő László volt a csapatvezető. Jól indult a mérkőzés, sikerült 6:2-es előnyre szert tenni, sőt volt labdánk a 7:2-höz, de az sajnos kimaradt.
Az Eger egyszerű taktikát játszott, odaadni a labdát Meleg Milánnak, ő pedig lő mindenhonnan. Ezt tőlünk Berezvai Zsombornak kellett megakadályozni, ami sajnos nem mindig sikerült. A harmadik negyedben történt kapuscsere (három kapust vittünk) rosszul sült el. Az addig elfogadható teljesítményt nyújtó Vargát Lakos váltotta, akit három potyagól után az edző Vass Sanyi le is cserélt. S ahogy az ilyenkor lenni szokott, az első számú kapusunk is betlizett, ami még talán így is belefért volna a játékunkba, ha elől nem könnyelműsködünk. Néha még flegma megoldást is láttunk, és sok lett a pontatlan lövés.
Tóth Gy. ismét gólerős volt, sajnos egy 5 m-est viszont kihagyott. Pozitív volt a játékban, hogy ívelgetések helyett lövésekre vállalkozott – eredményesen.
Balatoni Laci remek teljesítményt nyújtott, rossz kéz oldalon. Pusztai, Csurgó, Kollár szétszórtak voltak. Berezvai és Lakatos feledhető teljesítményt nyújtottak, Kunszeri a támadás befejezéskor határozatlan megoldásokkal vétette magát észre. Valószínű, hogy a csak egy mérkőzésnyi pihenő kevés volt nekünk, az Egernek kétszer annyi ideje volt regenerálódni. Már most látszik, hogy az elkövetkezendő 4-5 évben nagy csatákat fogunk egymással vívni, váltakozó sikerekkel.
Szentes – Eger 10:10 (4:1, 2:2, 2:4, 2:3)
Varga-Mészáros, Tóth (5), Berezvai (2), Kunszeri (2), Pusztai, Balatoni. Cserék: Lakatos (1), Kollár, Csurgó, Lakos. Edző: Vass Sándor.

A bajnokság állása:

1. Nagyvárad 4 4 - - 76 21 12
2. Szentes 4 2 1 - 51 44 7
3. Eger 4 2 1 - 35 37 7
4. Hódmezővh. 4 1 - 3 32 57 3
5. Szeged 4 - - 4 21 56 0


Szentes, 2014-01-05.

Pengő László edző Vass Sándor edző

A serdülő csapat a hétvégén, a Vasas csapatának az otthonába látogatott. A házi feladat a csapat számára az volt, hogy ellentételezze az Eger ellen mutatott játékunkat. Ha "iskolás" szóhasználatot akarok használni, akkor a srácok bemutatták az előző hétvége játékának az inverzét. Szinte kísértetiesen "másoltuk" a játékot, csak ellenkező eredménnyel, mint az Eger ellen. A csapat összeszedetten, nagyon taktikusan, és fegyelmezetten játszott, végig céltudatosan. Minden egyes játékos hozta, a rábízott taktikai feladatát. Ez azért nagy szó, mert voltak olyan taktikai elemek, amelyek a végrehajtói számára, csak alárendelt szerepet biztosítottak a játékban, de elengedhetetlen részük volt a közös siker elérésében. Végig csapat ként, a közös cél érdekében dolgozott mindenki. Remek egyéni teljesítményekkel teli mérkőzés volt, minden poszton hoztuk a maximumot. Ezúton is szeretnék gratulálni a srácoknak. A "házi" ötösre sikerült.

Az elmúlt hétvégén sajnos vereséget szenvedett ifi és gyermek fiú csapatunk a Vasas együttesétől, ennek következményeképpen gyermek csapatunk a 7. helyre csúszott vissza, és még egy mérkőzésre van szükség a 6. helyre kerüléshez, az Eger csapatával játszunk. Minden meg kell tennünk, hogy az első hatba kerülhessünk, ezzel elérhető lenne, hogy mindhárom csapatunk együtt játszhasson a felsőházban. A gyerek csapat veresége után ifjúsági csapatunk is be nem kalkulált vereséget szenvedett, be kell ismerni, hogy rossz játékot nyújtottunk. Sajnos senki sem tudott kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Megéreztük két játékosunk eltiltását, Boros Krisztián kapusunk is betegen védett, ezek miatt a csapat lelkiekben nem tudott megfelelni az ellenfél erősebb kiállású játékerejével szemben.