Augusztus végén egy dupla fordulóval csaptatok bele a tétmeccsek sorozatába, viszont mielőtt rátérnénk ezekre, beszéljünk egy kicsit a kezdetektől, hiszen azt hiszem, hogy talán többízben is új csapat vágott neki ennek a 2025-2026-os, A1-es szezonnak…

Egy nagyon hosszú és több tekintetben ismeretlen utat kezdtünk meg a nyáron. Új edzőként kerültem a klubhoz, valamint a fiú gyerekcsapathoz, és Csongrádról is érkezett hat új játékos. Ezek jelentősen meg tudnak változtatni egy gárdát. Sok ismeretlen tényezővel indult a munka, de igyekeztünk gyorsan túllendülni ezeken, és elkezdtünk egy komoly fizikális felkészülést az alapszakaszra.

Alapvetően sikeresen zárult a bajnokság első fele, de hogyan emlékszel vissza erre az időszakra?

Lépésről lépésre haladtunk egyénileg és csapatszinten, és ez megmutatkozott az eredményekben is. Tizenhárom pontot gyűjtöttünk az alapszakaszban, így jutottunk a legjobb 12 együttes közé és a felsőházban folytattuk a rájátszást. Ez úgy érzem egyrészről megnyugtatta a csapatot, hiszen elértünk egy nagyon fontos célt, másrészről viszont adott egy extra löketet is a srácoknak, hiszen a bennmaradás innentől kezdve biztos volt, amihez mind a három fiú utánpótlás korosztály közös teljesítménye szükséges volt. Ebben az időszakban már érezhető volt a befektetett munka a csapat teljesítményén. Egyre szorosabb meccseket játszottunk, ezt követően pedig kvázi felszabadultan álltunk bele minden találkozóba, tudtuk, hogy nagy baj már nem történhet idén, de természetesen ezt követően is a fejlődésre és a legjobb teljesítményre törekedtünk.

Miben láttad leginkább a fejlődést a csapaton?

Azt gondolom, hogy a védekezésünk nagyon szépen épült. Eleinte döcögött a játékunk hátul, egyrészről fizikálisan erősebb csapatokkal kellett felvennünk a harcot, másrészről a mozgások sem voltak mindig megfelelőek, de ez egy alakuló csapatnál természetes tényező, amivel számolni kell. Viszont idővel szépen helyreállt minden. Összeállt a védelem, a fizikumban erősebb csapatok ellen is bátran, harcosan játszottunk, emellett a támadásokban és a taktikai elemekben is hétről-hétre előrébb léptek a fiúk.

A felsőházban újra és újra az ország legmagasabban kvalifikált klubjaival mérkőzött meg a Szentes. Milyen célt tűztetek ki a tavaszi idényre?

Hét pontot hoztunk magunkkal az alapszakaszt követően, és a tizenegyedik helyen jutottunk be a felsőházi rájátszásba. Részemről az volt a cél, hogy mind támadásban, mind védekezésben tartsuk meg a fejlődés ritmusát. Érezhetően időről-időre fejlődtek a játékosok. E mellett azt beszéltük meg a fiúkkal, hogy a felsőházban minden fordulót komoly tétmeccsként fogunk fel, a végsőkig küzdünk, még akkor is, ha úgy látjuk, hogy az ellenfél már magabiztos előnyt tudott kiépíteni.

Azt gondolom, kitartásból és a végsőkig való összpontosításból jól vizsgázott a csapat, hiszen komoly ellenfeleket szorongatott meg a Szentes, voltak emlékezetes zárkózások is…

Több olyan mérkőzésünk is, volt, ahol – ki kell mondani – tetemes hátrányt szedtünk össze a félidőre. A Honvéd és az Eger is 6-6 gólos előnyben volt a "nagyszünetben" és a fiúknak innen is sikerült felállni, és visszajönni a meccsbe. Mind a két alkalommal egy góllal maradtunk alul.

Viszont nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy tovább gyűjtötte a pontokat ez a csapat és a tabellán való előrelépés is megvolt, hiszen tizedik helyen zártatok.

Nagyon jó mérkőzéseket játszottunk a tabella élén lévő csapatokkal is, azt gondolom felnőttek a fiúk a feladathoz. A Final 8-be kerülés véleményem szerint extra teljesítmény lett volna. Az előrelépés egy örömteli dolog és nagyon büszke vagyok rájuk, abszolút nincs hiányérzetem, mert minden tekintetben helyt álltak egész évben, és rengeteg munkát beletettek ebbe a szezonba.