Ákos, nagyon örülünk, hogy a tavalyi esztendő után újra a Szentes csapatát erősíted, mielőtt az aktualitásokra térnénk, kérlek, mesélj egy kicsit a Honvédnél töltött szezonodról. Milyen volt ez az időszak?

A tavalyi szezonom kezdete egy rehabilitációval indult, ugyanis még az itt tartózkodásom alatt megsérült a vállam, és a nyáron megműtöttek. Bár ez korábban kiderült, a Honvéd ennek ellenére bevállalta az igazolást. Az első időszak – megközelítőleg a szezon harmada – a rehabilitációról szólt, és arról, hogy utolérjem magam, visszaszerezzem a korábbi formám. Alapvetően nagyon izgalmas, eseménydús sikerekben gazdag évem volt, úgyhogy abszolút sikerként könyvelem el a fővárosi időszakot.

Mentálisan hogy él meg egy sportoló egy ilyen rehabilitációs időszakot?

Nehéz volt, mert úgy kerültem bele egy új közegbe, hogy alapvetően is egy óriási szintlépést jelentett ez a csapatváltás. Bizonyítanom kellett, de ez nagyon sokáig visszafogott. Volt bennem egy megfelelési kényszer. Nagyon bizonyítani szerettem volna, de akkor még nem tudtam. Nem volt könnyű, de a Honvédnál nagyon segítőkészek voltak, és támogattak mindenben.

Hogyan élted meg, hogy a bajnoki szereplés mellett nemzetközi szinten is bemutatkozhattál a Honvéd színeiben?

Fura, mert ott, abban a pillanatban ezt nem igazán érzi át az ember. Ugyanúgy álltam neki minden mérkőzésnek, mint bármelyik másiknak addig – legyen az egy alsóházas, vagy felsőházas meccs. Szerintem el kell telnie egy kis időnek, hogy igazán leülepedjem bennem, milyen pazar évet is zártunk, mert lényegében kimaxoltuk ezt a szezont. Nyilván a Fradi elleni összecsapásokon mindig óriási bravúr kell, alapvetően nem is az volt az elvárás, hogy legyőzzük őket, de ennek ellenére mindent megtettünk.

Hogy jött a képbe újra a Szentes?

Tavaly, az eligazolásomkor is jelezte nekem Gabi [Kis Gábor], hogy bármikor szívesen visszavárnak, itt Szentesen. Logikus döntés volt visszajönni, hiszen ismertem a csapatot, az itteni munkát, a közeget, Balázzsal is dolgozunk közösen korábban. Nem volt kérdés, hogy visszajövök ide, ahol korábban már amúgy is sikereket értem el.

Beindult a felkészülés, hogy érzed most magad a csapatnál?

Fárasztó időszakban vagyunk, nem a szezon legizgalmasabb pontja ez, de én ezt úgy élem meg, hogy ez a kötelező „rossz”, amin túl kell esnünk. Nem azt mondom, hogy le kell tudnunk, mert minőséggel is meg kell töltenünk ezeket a heteket, de amikor van egy kis vízilabda is, azt nagyon-nagyon élvezem. Fiatal csapatunk van, és nagyon jó a légkör. Szerintem ez egy kiváló tulajdonsága ennek a gárdának, hogy kivételes csapategysége van, amivel sokmindent el tudunk majd érni.

Milyen szerep hárul majd rád?

Alapvetően más, mint a Honvédban. Többet lesz nálam a labda, a támadásokban is nagyobb szerep hárul rám, amit nagyon élvezek. Most még egy kicsit vissza kell szoknom ehhez, mindamellett, hogy nyilván védekezésben, bekként is fontos szerep hárul majd rám, de nagyon várom már a szezont. Szeretnék nagyot dobbantani, ahogy az két éve is sikerült, de nyilván az elsődleges célom az, hogy a csapat jól szerepeljen.

Sebøk